Amikor egy betegség, fájdalom merül fel az életedben Neked milyen a hozzáállásod?
Gondolod, hogy ez számít valamit?
Betegségnek vagy lehetőségnek látod?
Szeretnél rajta változtatni , teszel is érte, hogy változzon vagy várod, hogy valaki majd megoldja? Esetleg inkább szembe sem nézel vele?
Te hogy állsz ezekkel a VÁLASZOKKAL?
A következőkben ezekről a hozzáállásokról lesz szó az ajurvéda tükrében.
Néhány szó az ajúrvédáról.
Ez egy Ősi népgyógyászat, ahol az embert a maga hármasságában nézik és kezelik.
Az ájurvéda tanításai szerint mindannyiunk szervezetében három biológiai erő működik, melyeket dósáknak nevezünk. Ezek a váta (szél), pitta (tűz) és kapha (nyirok) dósák. Ezek az erők irányítják a szervezet összes funkcióját, és mindenki szervezetében egyéni arányban vannak jelen. Ez adja meg a prakritit, vagyis az ájurvédikus testalkatot.
Az ajúrvéda megkülönböztet 3 tudatossági szintet, ami a hozzáállásunk az egészséghez.
Tamasz: tudatlanság, sötétség
Radzsasz: szenvedélyesség szintje
Szatvikus: felvilágosultság, bölcsesség szintje
A Tamaszban akkor vagyunk, ha áldozatnak, tehetetlennek érezzük magunkat. Az elkeseredettség hangulata uralkodik rajtunk. Az ember ilyenkor úgy érzi, hogy ki van szolgáltatva, nem tesz semmi erőfeszítést, az egészsége javítása érdekében.
Erre a tudatszintre jellemző a lustaság, halogatás, kifogások. Ez egy önpusztító állapot.
Ilyenkor az ember általában elmegy az orvoshoz és várja a megoldást a gyógyszerttől, műtéttől. Illetve az alternatív módszerek közül várja a csodát, hogy valaki „gyógyítsa” meg, a nélkül, hogy Ő bármi erőfeszítést tenne. Ez az a szint, amikor nem hajlandó az ember szembenézni magával, nehézségeivel.
A Radzsaszban sok ember él, ez az általános állapot. Hanyagolja az egészségét. Úgy érzi, hogy bár valamit kellene tenni, de nem teszi. Fél a betegségektől. Halogatja az ezzel való foglalkozást, kényszernek érzi. Ezt a szenvedélyesség jellemzi.
Milyen megoldásokat választunk ilyenkor?
Ilyenkor az ember gyors, könnyű megoldást keres. Nagyon nem akar változtatni az életén, ne kelljen lemondani a szenvedélyességről, az élet élvezetéről. Mivel gyors megoldást keres, gyors tünetkezelő megoldást kap. Pl. kicsi táplálékkiegészítő, kicsi sport
A Szatvikus szinthez a megfelelő hozzáállás, felvilágosultság szükséges.
- A testünknek a számunkra megfelelő ételekre van szüksége.
- A konfliktusokat, érzelmeinket meg kell tanulni kezelni.
- Megelőzés, előrelátás szükséges. Vagyis hajlandók vagyunk élni, tenni az egészséges életmódért, ami a számunkra a legmegfelelőbb.
Ehhez az állapothoz egy paradigmaváltás szükséges. Vagyis, hogy a „betegséget” lehetőségnek lássuk. Azt érezzük, hogy ez csak a szervezet jelzése, hogy felborult a harmónia. Hálát érzünk, hogy a szervezet ezt jelzi a számunkra. Hogy meglássuk, hogy ennek mi a lelki háttere, miben kell változnunk, hogy boldogságot és békét érezzünk. Hogy visszataláljunk az utunkra.
Hajlandók vagyunk szembenézni magunkkal, korlátainkkal, nehézségeinkkel, és teszünk azért, hogy ezek változzanak. Időt és energiát fordítunk magunkra.
Amikor úgy tekintünk a testünkre, hogy az a lelkünk temploma, ezért odafigyelünk, hogy mivel és hogyan tápláljuk. Amitől energikusnak érezzük magunkat, kreatívak, lelkesek vagyunk.
Nem vagyunk tehetetlen áldozatai a betegségnek, mert ha létre tudtuk hozni, akkor meg is tudjuk gyógyítani magunkat. Az egészség az egyik erőforrásunk, és meg kell érteni, hogy mentális elfolytásaink biológiai válaszai a betegségek. Vagyis csak rámutatnak a gyengeségeinkre és ha ezt a hozzáállást rögzítjük, akkor a betegségben mindig a lehetőséget látjuk arra, hogy a korlátainkat kiküszöböljük, elengedjük.
